Szeptember
kisebb betű nagyobb betű   e-mailben elküld nyomtatás

Egy szárazmalom tervrajzához
  A régmúlt idők malmait a használt energiaforrás alapján emberi és állati erővel működő malmokra szárazmalmokra, vízenergiával működő vízimalmokra és szélenergiával működő szélmalmokra oszthatjuk.

A szárazmalmok túlnyomó többsége megyénkben az élővíztől távol eső területeken létesült. A Jászság például a malomépítés szempontjából kedvezőbb helyzetben volt, mint a Nagykunság. A területen keresztülfolyó Zagyva és Tarna lehetőséget adott a vízimalom építésre. Lényegében csak három település (Apáti, Ladány, Kisér) feküdt távol folyóvíztől így az őrlést itt csak szárazmalmokkal tudták megoldani.

A Nagykunság települései szintén nélkülözték a víz energiáját ez a magyarázata a szárazmalmok magas számának. Az itt látható rajz egy túrkevei szárazmalom tervét mutatja 1840-ből. Érdekessége, hogy két keringősátort ábrázol (ide fogták be a nagykerék hajtására az igavonó jószágokat legtöbbször lovakat) - kettős szárazmalom, téglából épült falazattal.

A gyakori tűzesetek is szerepet játszhattak abban, hogy tűzálló anyagból kívánták felépíteni a malmot. Érdekes, hogy a véleményt adó helyi molnár, ács és kőműves céh elutasította ezt az építési módot. Véleményük szerint az így készült malmok sötétek és nyáron a zárt tér miatt elviselhetetlen meleg keletkezik, ami az igavonó állatok teljesítményének csökkenését idézi elő. A rossz vélemény ellenére a 19. század második felében mégis épültek téglából malomházak, igaz csekély mértékben. A régi típusú őrlőszerkezeteknek a kegyelemdöfést a gőzmalmok megjelenése adta meg. A nagyobb teljesítményű és jobb minőségű lisztet előállító malomtípus legyőzte még a vízi- és a szélmalmot is. A szárazmalmok sajnos napjainkra nyomtalanul eltűntek megyénkből.

Szikszai Mihály főlevéltáros

A forrás lelőhelye : JNSZML Túrkeve város ir. 1841. L.füz. 5. köt. 72.sz.

 


Oldaltérkép     |     Kapcsolat
wombat logo